A távközlés története

Frank Miklós informatikatanár összeállítása

Az őskori emberek is tudtak már egymásnak üzenetet küldeni. Füstjeleket, csontsípokat, dobokat használtak erre a célra. Később a törzsek között ezeket a jeleket már egységesíteni is tudták.

Az ókorban kialakultak az első birodalmak. Ezek vezetőinek igen fontos volt, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb távolságra tudjanak üzeneteket küldeni, és fogadni. Ha például idegenek támadták meg a birodalom határait, akkor a vészjelzést minél gyorsabban el kellett juttatni a fővárosba a királynak.

A görögök és a rómaiak is használtak postagalambokat, alkalmaztak hínököket, futárokat. Feltalálták a füsttávírót, a fáklyatávírót, a vízi távírót, és a heliográfot, azaz a tükörtávírót is. Ezekkel az volt a baj, hogy csak napfényben, vagy kifejezetten csak éjszaka látszottak. Az üzenet küldője és vevője nem lehetett messzebb az emberi szem látótávolságánál. Rossz időben használhatatlanok voltak. A rómaiak már az ókorban, az inkák pedig a középkorban használtak postarendszert. A rómaiak lovakkal, postakocsival, az inkák pedig gyalog és füstjelekkel továbbították az üzeneteket. A Római Birodalom fénykorában a városfalakba hosszú ólomcsöveket építettek be, s ezen keresztül beszéltek egymással a fal őrei.

Ezek a telekommunikációs módszerek a középkorban és az újkorban is jellemzőek voltak egészen az elektromosság elterjedéséig. A fontos hadi, rendőrségi, királyi üzeneteket titkosítva küldték el. Postakocsi állomásokat létesítettek, ahol a futárt, a postakocsit pihent lovakkal várták, az utasok pedig ételt, italt kaphattak.

Johannes Gutenberg (1400 – 1468) német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas (winkel), a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.
A mozgatható betűket valamikor a 11. század közepén Kínában találta fel egy Pi Seng nevű ember, de az ő betűmintája agyagból készült, ami nem volt túl tartós. A koreaiak jóval Gutenberg előtt már fémből készült betűmintákat használtak, a 15. század elején a koreai kormány egy öntödét is fenntartott nyomóelemek gyártására.
Gutenberg jelentősége tehát nem abban rejlik, hogy ő találta volna fel a könyvnyomtatást, hanem abban, hogy a modern könyvnyomtatáshoz szükséges négy alapvető összetevőt: a mozgatható betűmintát, a nyomógépet, a megfelelő nyomdafestéket és a papírt egy gyártási folyamatban tudta összehangolni. A nyomtatás alkotóelemeinek összekapcsolásával így a gyártásnak egy hatékony rendszerét alakította ki, ezáltal a könyvnyomtatás tömegtermelési folyamattá vált.

Az újkorban, 1672-ben felfedezik az első, hangot továbbító eszközt, a zsinórtelefont. Kartonhengerből vagy konzervdobozból házilag mi is készíthetünk ilyen eszközt. Beszéljünk bele a kartonhengerbe, a levegő mozogni kezd és a pohár alja mozgásba lendül. A rezgés a kifeszített zsinóron keresztül a másik hengerhez jut. Ott a pohár alja felveszi a rezgést, a levegő a hengerben lebegni kezd és halljuk a másik oldalon beszélőt.

A 18. században a gyarmatosítással a hajózás fejlődést hozott a hajósok egymás közti kommunikációjában. 1738-ban Bertrand-Francois Mahé de la Bourdonnais admirális bevezette a számozott kódokat a zászlókra. 10 különböző színű zászló jelölte a számokat 0-9-ig. 3 készlet zászló 1000 különböző jelet eredményezett.

Az ókori módszerek jellemzően egész a 19. századig nem változtak. Chudy József zeneszerző találta föl a redőnyös optikai távírót, amelyet 1787-ben mutatott be Pozsonyban. Ez tekinthető a világ első távírórendszerének, amely egymástól mintegy 10 kilométerre lévő őrházak láncolatán alapult, és a jeleket kivilágított ablakrendszerrel szándékozott továbbítani.

Az 1789-ben győzedelmeskedő francia forradalom hosszú háborúskodást indított el Európában. A környező államok sorban támadták meg a friss francia köztársaságot, a hírek gyors továbbítása nagyon fontossá vált. Az első ismertté vált, gyors és jól bevált távírórendszer a semaphore (karjelző) volt, melyet a francia feltaláló, Claude Chappe mutatott be 1792-ben. 196 különböző jelet lehetett róla leolvasni. Ezt a szerkezetet nevezték a világon először telegráfnak. Az Amerikai Egyesült Államokban Jonathan Grout 1801-ben dolgozott ki francia társához hasonló elveken alapuló jelzőrendszert. Később már nem csak harcászati célokat szolgált a szemafor rendszer, ezért egyre nagyobb mennyiségű üzenetet továbbított. A szemafor távíró egészen a 19. század közepéig üzemelt, csak a villamos távírók megjelenése tudta kiszorítani.

A 19. század közepétől kezdődően az elektromos, illetve elektromágneses jelenségek, valamint az optikai képalkotás és a kémiai képrögzítés új információs forradalmat idézett elő. Az első sikeres elektromos távírót Samuel Thomas Sömmering német tudós szerkesztette meg. Találmányát 1809 augusztusában mutatta be a Müncheni Tudományos Akadémián. Pavel Lvovics Silling továbbfejlesztette Sömmering távíróját. Az eredeti ötlet legnagyobb problémája a 25 vezeték összekötése volt, ezért kétvezetékes megoldást vezetett be és az elektromos áram mágneses hatását használta ki az átvitel során. Silling távíróját gyakorlatban a Moszkva–Szentpétervár távíróvonalon alkalmazták. A gyakorlatban is jól használható elektromágnes megszerkesztése az amerikai Joseph Henry nevéhez fűződik.

Samuel Finley Breese Morse a világméretben is elterjedt és még ma is sok helyen használatos, elektromágneses elven működő, nagy hatótávolságú távíró feltalálója. Telegráfjának lényege az volt, hogy az adó által történt a vevő elektromágnesének a vezérlése. Az első, kezdetleges távíróval Morse 1836-ban készült el. A berendezést egy festővászon keretére építette fel, utána még hosszú ideig dolgozott tökéletesítésén. A készülékre és a ma Morse-kód néven ismert ábécére 1837-ben nyújtotta be szabadalmát. Samuel Morse hozta létre 1844-ben az első távíróvonalat Baltimore és Washington között. A távíró elterjedése felbecsülhetetlen gazdasági és politikai változásokat hozott. Az üzenetek továbbításának gyors módja újfajta vállalkozások megjelenéséhez és elterjedéséhez vezetett, egymás után alakultak meg a hírügynökségek.

S O S = nemzetközi morzekód vészjelzés. Három rövid, három hosszú és újabb három rövid jelzésből áll. Bár a rövidítésnek sokan tulajdonítanak értelmet (Save Our Souls: Mentsétek meg a lelkeinket; Save Our Ship: Mentsétek meg a hajónkat; vagy Send Our Savior: Küldjétek a megmentőnket), valójában azért egyeztek meg ebben a jelzésben, mert könnyű használni és felismerni. 1909 óta van használatban.

A távíró sikerének hatására több tudós párhuzamosan igyekezett az elektromosság segítségével eljuttatni az emberi beszédet nagy távolságra. A vezetékes hangközlés Alexander Graham Bell távbeszélő készülékével valósult meg. Washingtonban, 1876. március 10-én Bell a következőt mondta tagoltan a készülékbe az asszisztensének, Thomas Watson-nak: Mr. Watson, jöjjön át, látni szeretném! Pár pillanat múlva Watson eldobta a szerszámokat, és szinte lélegzetet sem véve kiabálta: Hallom Önt, uram! Érti? Hallom a szavakat, amit mond! Ez volt az a pillanat, amikor megszületett a messzeszóló, amit ma telefonnak nevezünk. Telefon = telephone = tele (messze) phone (hang)

Puskás Tivadar (1844 - 1893) mérnöki tanulmányait Bécsben kezdte meg, majd a Műszaki Egyetemen tanult. A családja elszegényedése miatt tanulmányait nem tudta befejezni, ezért 1866-ban Londonba ment, majd Bécsben vállalt állást. 1873-tól az Amerikai Egyesült Államokban próbált szerencsét, majd visszatért Európába, ahol egy távíróközpont tervei foglalkoztatták. Itt hallotta hírét a telefon feltalálásának. Visszautazott New Yorkba, ahol meggyőzte Thomas Alva Edisont, hogy egy a távíróközpontokhoz hasonló telefonközpont segítségével tetszőleges számú személy egyidejűleg használhatja a telefont. Edison munkatársa, majd 1877 és 1886 között Edison európai képviselője volt. Az ő elvei szerint valósultak meg az első telefonközpontok 1878-ban Bostonban, majd 1879-ben Párizsban. 1879-ben hazatért, és öccsével, Puskás Ferenccel 1881-ben megkezdte a monarchia területén a telefonközpontok felépítését. 1892-ben szabadalmaztatta a Telefonhírmondót, amely előfizetésért szolgáltatott híreket, nyelvleckéket és kulturális műsorokat.

Guglielmo Marconi 1894-ben olvasott a Heinrich Hertz német tudós által felfedezett elektromágneses sugárzásról, azaz a rádióhullámról. Bologna melletti villájuk parkjában kezdett kísérletezni, a rádióhullámokat szikrainduktorral keltette. Ez lett a szikratávíró, amely vezeték nélkül továbbított elekrtomos jeleket.
Miután a római kormány nem érdeklődött találmánya iránt, Londonba utazott. A Brit Posta bőkezűen támogatta a fiatal olaszt, aki 1896. június 2-án benyújtotta a világ első rádiós szabadalmát, és egy éven belül már tizenkét mérföldre volt képes a morzejelet továbbítani. A Wight-szigeten felállított drótnélküli távíró állomás első ügyfele Viktória brit királynő volt, aki a 16 kilométerre horgonyzó királyi jachtra küldött üzenetet. 1899-ben már száz kilométerre a szárazföldtől sikerült távírókapcsolatot teremtenie a Wight-szigeti állomással.

Marconi ezután azt vette a fejébe, hogy megteremti a két kontinens közötti drótnélküli távíró kapcsolatot. Ezt akkoriban lehetetlennek vélték, mert úgy gondolták, hogy a Hertz-féle hullámok egyenes vonalban terjednek. 1901. december 12-én Anglia legnyugatibb részéről, Cornwallból sugárzott három rövid jelet, a Morse ábécé "s" betűjét 3500 kilométerrel távolabb, Új-Fundlandon egy sárkánnyal 122 méter magasra repített antenna tisztán észlelte. Ma már tudjuk, hogy a hullámok valóban egyenesen terjednek, de visszaverődnek az ionoszféráról, ezért igen messzire eljutnak.
Az Egyesült Államokból az első üzenetet Theodore Roosevelt elnök küldte Angliába 1903 elején VII. Edvárd királynak. 1904-től az óceánon közlekedő hajóknak rádión küldték meg a híreket, 1907-ben pedig létrejött a rendszeres transzatlanti rádiókapcsolat. Marconi találmánya számos életet mentett meg, amikor például a Titanic 1913. április 14-én jéghegyre futott, a rádión leadott vészjelzést fogva érkezett a helyszínre az utasok egy részét kimentő Carpathia gőzös.
Marconi 1901-ben vállalkozást alapított, amely hamarosan óriásvállalattá nőtte ki magát. Maga a feltaláló 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott a német Karl Ferdinand Braunnal megosztva - utóbbi kapcsolta össze a rezgőkört az antennával, és javasolta a vételhez a kristálydetektor használatát.

Az orosz Alekszander Sztyepanovics Popov és a szerb származású Nikola Tesla Marconi-t megelőzve vagy vele egy időben nyújtott be hasonló szabadalmakat.

Tehát az európaiak Maconi-t, az oroszok Popov-ot, az amerikaiak pedig Teslá-t tartják a rádiózás feltalálójának.

Nikola Tesla (1856 - 1943) szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus. Életében 146 szabadalmat jegyeztek be a neve alatt. A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú villanymotor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.
Munkássága jelentősen hozzájárult a második ipari forradalomhoz, és döntő mértékben meghatározza jelenkori gazdasági és társadalmi életünket. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét.
Tesla szinte egész felnőtt életében harcban állt a világ másik leghíresebb amerikai feltalálójával, Edisonnal. Edison egyenáramú rendszerekkel próbálta ellátni a városokat árammal, míg Tesla a váltakozó áramú rendszerben látta a jövőt. A váltóáramot el lehet vinni nagy távolságokra minimális veszteséggel. Ma a világon mindenütt váltóáramot használunk a vezetékes hálózatokban. Az egyenáramot az akkumulátoros berendezésekben alkalmazzuk.

Thomas Alva Edison (1847 – 1931) amerikai elektrotechnikus, üzletember, feltaláló. Születésnapja 1983-óta a Nemzeti Feltalálók Napja az USA-ban. A kaliforniai Menlo Park városában felállított laboratóriumában fiatal, tehetséges munkatársaival 1093 szabadalmat jegyeztek be. Nem mindegyik találmánya teljesen új, néhányat munkatársai ötleteiből fejlesztett tovább. Volt olyan négyéves időszaka, amikor 300 találmányt jelentett be, vagyis ötnaponta egyet. Edison ellentmondásos ember volt: egyszer jókedvű, máskor pedig zsarnok a kollégáival és a családjával egyaránt. Munkatársai közé tartozott a telefonközpont feltalálója, Puskás Tivadar is, akivel sok konfliktusa volt. Híres volt sokoldalúságáról: foglalkozott cementgyártással, kísérletezett röntgensugárzással, az autógyártó Henry Ford T-modelljeihez készített elektromos önindítót, az első világháború idején pedig a haditengerészetnek is dolgozott.
12 éves korában a vasútnál kezdett dolgozni: újságokat, ételt árult. Az egymaga írt, szerkesztett és nyomtatott újságja jövedelmét fordította kísérleteire. Távírászként kezdett foglalkozni a távíró tökéletesítésével. Szénpormikrofonjával megnövelte a Bell-féle telefon hatótávolságát. 1878-ban szabadalmaztatta a mechanikai hangíró és visszajátszó eszközt, a hengeres fonográfot. 1879-ben feltalálta a szénszálas izzólámpát. Ezt tartják legjelentősebb találmányának. 1882-ben üzembe állította a világ első villanytelepét New Yorkban. Mozgóképvetítőt is szerkesztett, és tökéletesítette a nikkel-vas akkumulátort.

Az 1910-es években kezdték el a nagyobb hatótávolságú rádiók fejlesztését. Az első rádióadást, amely emberi hangot közvetített, Lee de Forest valósította meg 1910. január 12-én. A Tosca előadását közvetítette a Metropolitan operaházból. Az adást néhány száz készülékkel hallgatták. A rádió hamarosan az első számú szórakoztató eszköz lett.
Amerikai és angol tudósok 1920-ra kidolgozták a mai rádiók elvén alapuló készüléket, amely emberi hang, és zene továbbítására is alkalmas volt. Az első kereskedelmi rádióadó, a KDKA 1920-ban, a Pennsylvania állambeli Pittsburgh-ben kezdte meg működését. Nagy-Britanniában 1922-ben, Budapesten már 1925. december 1-jén elindult a rádióadás.

A televíziózás elve hasonló a rádióhoz. A kamera az általa felvett képi és hangjeleket elektromos jelekké alakítja. Ezeket az elektromos jeleket vagy rögtön, vagy rögzítés és utólagos műsorrá alakítás után továbbítják a televízió-vevőkészülék felé. A távolsági jeltovábbítás általában elektromágneses sugárzással történik, de történhet kábelen keresztül is. A vevőkészülék azután visszaalakítja képpé és hanggá az elektromos jeleket.

A katódsugárcsövet Karl Ferdinand Braun fejlesztette ki 1897-ben. Lee de Forest és John Ambrose Flemming 1906-ban pedig tökéletesítette. Ez az alkatrész nélkülözhetetlen volt a televíziók működéséhez.

Az első, nagy távolságra továbbított televíziós adásra csak 1926-ban került sor London – Glasgow között vezetéken John Logie Baird skót feltaláló jóvoltából.

Tihanyi Kálmán nevéhez fűződik a teljesen elektronikus, töltéstároló típusú televíziós rendszer feltalálása. 1924-ben jött rá a megoldásra, 1926-ban tette meg magyar szabadalmi bejelentését, ezt követően kereste meg őt 1928-ban a Radio Corporation of America. 1929-ben már Anglia is elkezdte a kísérleti műsorszolgáltatást a BBC fennhatósága alatt. Németországban Telefunken néven indult meg először a rendszeres adás, 1935-ben.

Mihály Dénes, 1933-ban E. H. Traub fizikussal együttműködve továbbfejlesztette a televíziózási technikát. A hangosfilm kérdéseivel is foglalkozott, így ő tekinthető a mai értelemben vett hangosfilm feltalálójának. Hangosfilmje egyrészt 35 mm szélességű normálfilm-szalagra készült, másrészt technikailag jó hangrögzítést biztosított. 1936 őszén az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban került sor, ahol mintegy 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.

Nemes Tihamér gépészmérnök 1950-ben a Távközlési Kutató Intézet tudományos munkatársa lett. 1952-ben a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott, 1953-ban pedig a Postakísérleti Állomáson részt vett az első televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában.
A magyar televíziózás története 1954. január 20-án kezdődött az M1, Magyarország első televízióadója kísérleti adásainak beindulásával.
A Magyar Televíziónál dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt, melynek jelentőségét csak később ismerték fel. Legjelentősebb alkotásai azonban az elektronika és kibernetika területére esnek. Színes televíziós rendszerekkel már a 30-as évek közepén foglalkozott.

1929-ben a Bell laboratórium már bemutatta a színes televíziót. Az Amerikai Egyesült Államokban az NBC 1939-ben sugározta első televíziós adását, és 1940. január 12-én az első tévélánc is megkezdte a működését.
Goldmark Péter Károly, azaz Peter C. Goldmark, a budapesti születésű mérnök, fizikus 1936. január 1-jétől nyugdíjba vonulásáig a CBS alkalmazottja és igazgatója is volt. Ő dolgozta ki az első használható színes televízió-szabványt a CBS-nél 1940-ben. A mikrobarázdás hanglemez is az ő találmánya.

A 20. század végére a televízió a legnagyobb hatású tömegmédiummá vált világszerte, ám a 2010-től az internet széles körű elterjedésével jelentősen vesztett erejéből.

A kommunikációban a média vagy médium az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. A média szót gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök rokon értelmű szavaként.
Média = könyvkiadás, újság-sajtó, televízió, rádió, internet.

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket, berendezéseket műholdaknak nevezzük. Az első világűrbe indított űreszköz, a Szputnyik–1 a Föld első műholdja volt 1957-ben. Azóta több ezer műhold állt pályára a Föld körül. A műholdak az energiát általában a Napból nyerik, napelemek segítségével. A műholdak feladata sokféle, többek között vannak távközlési műholdak, amelyek rádió és mikrohullámú frekvenciát használva kommunikációs feladatokat látnak el. Rádió és TV csatornák adásait közvetítik egyik kontinensről a másikra, illetve ma már az internet is így juthat el távoli helyekre. Az ábrán a GPS műholdjainak keringése látható a Föld körül.

Az internet gyökerei az 1960-as évekig nyúlnak vissza. Abban az időben merült föl az USA-ban egy kevésbé sebezhető számítógép-hálózat szükségessége, ami egy esetleges atomtámadás után is működőképes marad. Eisenhower elnök a Szputnyik–1 fellövésének hírére elrendelte egy kutatócsoport felállítását. 1969-ben az ARPANET nevű katonai számítógépes hálózat működni kezdett. Katonai bázisok, kormányzati laboratóriumok kutatói, és kiemelt egyetemek tudósai is használták elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. Az idő múlásával a katonaság levált a hálózatról, és azt teljesen átadták a civilek számára.

1971-ben Ray Tomlinson feltalálja az e-mailt, majd 1972-ben bevezeti a @ jel használatát az elektronikus levelek címzésében.
1973-ban létrejön az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-tel. Sikerül elérni Norvégián keresztül London-t.
1982-ben létrejön a TCP\IP szabvány. Ez a szabályrendszer egységesíti a számítógépek közötti kapcsolatot.
1983-tól a felhasználónak elég, ha a böngészőprogramba beírják az elérni kívánt weboldal nevét.
1985-ben a Symbolic.com a világon elsőként bejegyzett domain lett.
1987-ben kapcsolatot hoznak létre Németország és Kína között.
1990-ben beköszönt az online korszak, amikor a world.std.com bejelenti a világ első előfizethető internet-szolgáltatását.
1992-ben az internet felhasználók száma eléri az egymilliót. Létrejön a World Wide Web rendszer.
1993-ban a Európai Nukleáris Kutatási Szervezet bejelentette, hogy a világháló (www) mindenki számára szabad és ingyenes.
1994-ben már lehet online pizzát rendelni a Pizza Hut-tól. Megnyílik az első tisztán virtuális bank.
1995-ben a magyar iskolákban is megjelenik az internet szolgáltatás.
1998-ban megalapítják a GOOGLE-t.
1999-ben egy amerikai bíróság kimondja, hogy a domain nevek vagyont jelentenek. Megkezdődik az MP3 forradalom.
2001-ben indul el a Wikipédia oldal.
2002-ben Magyarországon is elismerik az internetes levéltitkot, s bűncselekménnyé nyilvánították a hackelést. Indul az iWIW.
2003-ban a blog lesz a sláger, azaz egyre többen írnak nyilvános internetes naplót. A vírusok elárasztják az internetet.
2004-ben elindul a Facebook Amerikában.
2006-ban indul a myVIP, ami elcsábítja a tagokat az iWIW-ről.
2008-ban indul a Facebook angolul Magyarországon.
2010-ben indul a Facebook oldalát lefordítják magyarra, és ekkor csatlakoznak a legtöbben.
2017-ben a mesterséges intelligencia világszerte nagy ütemben kezdett el fejlődni. A Huawei piacra dobja az első A.I. mobiltelefonját. A világon először kap egy A.I. humanoid robot állampolgárságot. A robot neve Sophia, állampolgársága szaúdi.
2022-ben a ChatGPT-t a nagyközönségnek november 30-án mutatták be.

A világ első mobiltelefonos hívását az USA-ban 1973. április 3-án kezdeményezte a motorolás Martin Cooper, aki Dr. Joel Engelt hívta fel a Bell Labs-nél. Ehhez azonban még csak egy nagyon kezdetleges mobiltelefon prototípust használtak, és ezt követően még tíz évet kellett várni arra, hogy felbukkanjon az első, immár kereskedelmi forgalomban is kapható mobil.

A Motorola DynaTAC 8000x nevet kapott készülék 1983-ban vált elérhetővé az amerikai piacon, ára pedig nem kevesebb mint 3995 dollár volt, ami mai árfolyamon számítva mintegy 1,1 millió forintos értéket képvisel.
2005-től terjedtek el az okostelefonok a világon. 2007-ben megjelennek az androidos készülékek, majd 2008-tól az iPhone-ok is megjelennek. A világ első androidos telefonja a kínai HTC Dream volt.

A Google LLC az amerikai tőzsdén bejegyzett részvénytársaság, amit 1998-ban hoztak létre, és aminek a nevéhez fűződik a Google keresőmotor kifejlesztése és üzemeltetése. A Google központja Kalifornia államban, Mountain View-ban van. Larry Page és Sergey Brin alapítók, miközben nevet kerestek programjuknak, rátaláltak egy nagy számokat tartalmazó listára. Erről választották a google nevet. A kérdéses szám helyesen írt alakja googol. A cég weboldala szerint a Google küldetése a világ összes információjának rendezése, univerzálisan elérhetővé és hasznosíthatóvá tétele.

A Google üzletpolitikája időről időre vitákat ébreszt. Szerzői jogi viták kísérik a könyvdigitalizáló projekt működését. A találatokat Franciaországban, Németországban, és Kínában cenzúrázzák, azaz figyelik, szűrik. A Google Föld megkönnyíti a műholdas képek felhasználását, ebben pedig a kormányok és hadseregek nemzetbiztonsági kockázatot látnak. 2013-ban kiderült, hogy a vállalat által a világ minden tájáról összegyűjtött és tárolt adatokhoz teljes hozzáférése van az egyik amerikai titkos ügynökségnek.

Az iWiW magyar közösségi weboldal volt, egyike a világ legelső ismeretségi hálózatainak. A szolgáltatás 2002-ben kezdte meg működését. 2005 és 2010 között a leglátogatottabb magyar weboldal volt. Az iWiW név az angol international who is who (nemzetközi ki kicsoda) kifejezés rövidítése. Az Origo Zrt. 2014-ben bejelentette, hogy a szolgáltatást 12 év után megszüntetik. A myVIP volt a következő magyar ismeretségi hálózat, ami 2006-ban kezdte meg működését. 2009-ben már 2 561 470 tagja volt. A Facebook miatt elveszítette vezető helyét.

A Facebook amerikai alapítású közösségi hálózat, amely 2004-ben kezdte meg működését. Az egyik legnagyobb ismeretségi hálózat a világon. 2012-ben a Facebook elérte az 1 milliárd regisztrált felhasználót. 2017-ben újabb mérföldkőhöz érkezett a portál: az aktív felhasználók száma meghaladta a 2 milliárd főt.

Az oldal létrehozásának ötlete eredetileg Mark Zuckerberg egyetemi előkészítő iskolájának fényképes, nyomtatott, könyvkiadványa volt. Ezek a könyvek már évtizedek óta közkedveltek voltak a tanárok és a diákok között. A Facebook története valójában 2003-ban kezdődött a Facemash nevű alkalmazás kidolgozásával.
Adam D'Angelo, aki Mark Zuckerberg legjobb barátja volt a középiskolában, létrehozott az egyetemisták számára egy kezdetleges társasági oldalt. A programnak olyan sikere lett, hogy használóinak száma a százezret is meghaladta. A honlap népszerűségének hatására írta meg Mark Zuckerberg a CourseMatch programot, ami aztán a Facebook létrehozásához vezetett.
Ő és Eduardo Saverin akkor alapította a Facebookot, amikor még a Harvard Egyetemre jártak, társaik voltak még a fejlesztésben Dustin Moskovitz és Chris Hughes. Kezdetben csak a Harvard hallgatói számára volt elérhető az oldal felhasználása, majd kiterjesztették minden egyetemistára, később minden 13 évesnél idősebb személy is regisztrálhatott a Facebookon.
Az oldal jelenleg 207 országban, 37 különböző nyelven érhető el, és 2008-ban elindult a magyar oldal is, amelynek fordítását a felhasználók 2010-ben készítették el. Ma a céget Meta for Business-nek hívják.

Arnold Roosendaal egy tanulmányban hívta fel a figyelmet arra, hogy a Facebook tetszik (like) gombjának használatával a közösségi oldal működtetői követni tudják a felhasználók szokásait, netes viselkedését. A gomb egy sütit helyez el, és ennek segítségével tudni lehet, hogy mivel foglalkoznak. A süti egy egyedi azonosítót hoz létre, ennek segítségével ismeri fel a rendszer a felhasználót.

2010-ben mutatták be David Fincher: A közösségi háló című filmjét, amely a Facebook alapításának történetét dolgozza fel. 2014-ben Shakira, kolumbiai énekesnő új korszakot hozott a Facebook világában, hiszen ő lett az első olyan híresség, akinek hivatalos oldala elérte a 100 milliós kedvelést. Ez alkalomból maga Mark Zuckerberg is kifejezte gratulációját az énekesnő idővonalán.

Informatikatörténet,

azon belül a távközlés történetének rövid bemutatása