A szoftver (software) fogalom alatt a legszűkebb értelemben a számítógépek memóriájában elhelyezkedő, azokat működtető programokat értjük.
A szoftvert az különbözteti meg a fogalmilag vele szembeállított, és azt kiegészítő hardvertől, hogy egy programvezérelt berendezésnek a hardver az egyedi, fizikai, megfogható részét, míg a szoftver az általános, elektronikus, nem megfogható szellemi részét jelenti.
A hardver (hardware) a számítógépek, a hálózatok fizikai megjelenését, berendezéseit, azok alkatrészeit jelenti. Hardver például egy videókártya, a gépház, a processzor, egy komlett számítógép, a mobiltelefon, a router, az internet kábelei, a műhold, a rádiótorony.
Egy példával megvilágítva: két egyező típusú, minden szempontból azonosan felszerelt és egyformán működő (kompatibilis) számítógép esetében a hardver az, ami miatt két különálló gépről beszélünk, és a szoftver az, ami a két gépben egy és ugyanaz.
A hardver fizikai jellegénél fogva egyedi és megismételhetetlen, míg a szoftver éppen az önmagával azonosan ismételhetőt, a tökéletesen másolhatót jelenti. A világon emberek milliói használják egymástól függetlenül, nap mint nap, ugyanazt a szoftvert, ám ha több felhasználó ugyanazt a hardvert használja, akkor szükségképpen osztozniuk kell annak véges, fizikai erőforrásain.
A szoftverek a számítógéphez tartozó, elemi szinten meghatározott utasítások sokaságát tartalmazzák, melyek a hardvert (az eszköz fizikai elemeit) irányítják, lehetővé téve a felhasználó számára a kívánt műveletek elvégzését. Egyszerűen szólva, a szoftver az, ami lehetővé teszi, hogy kommunikáljunk számítógépeinkkel és digitális eszközeinkkel, hogy elvégezzük a munkánkat, játsszunk, tanuljunk, és még számtalan dolgot tegyünk.
A szoftvereket a programozók hozzák létre szoftverfejlesztő szoftverekkel, azaz különböző programnyelveken fejlesztő környezetekkel és fordító programokkal. A szoftver nemcsak elektronikusan létezik, hanem többféle formában jelenik meg, fogalma ezekre a megvalósulási formákra is kiterjed:
- az összes fejlesztési dokumentáció (mint például a forráskód);
- az összes felhasználói dokumentáció (mint például a felhasználói kézikönyv);
- az összes kereskedelmi dokumentáció (mint például a licenc*);
- illetve az ezek bármelyikét tartalmazó adathordozók (mint például a telepítő CD vagy a nyomtatott számla).
*A szoftverlicenc feljogosítja a felhasználót az adott szoftverprogram telepítésére, használatára, elérésére, megjelenítésére, futtatására, vagy a programmal történő egyéb interakcióra. Előfordulhat, hogy licencre van szükség minden olyan számítógéphez vagy eszközhöz, amelyen a szoftver telepítve van.
A felhasználók által igényelt, több feladat elvégzésére kifejlesztett, egymással szoros kapcsolatban álló, de önállóan is működőképes, szoftverek csoportját programcsomagnak nevezzük (mint például a Microsoft Office, LibreOffice).
A szoftvereket elsősorban feladatuk, funkciójuk szerint szoktuk csoportosítani:
• Rendszerszoftverek, azaz operációs rendszerek
• Rendszer közeli szoftverek (segédprogramok, fejlesztő környezetek)
• Felhasználói, azaz alkalmazói szoftverek
A rendszerszoftver, vagy más néven operációs rendszer (OS = operation system) teszi lehetővé a számítógép működését és a többi program futtatását. Az operációs rendszer a számítógépet működtető szoftver, amely a számítógép indulásakor azonnal betöltődik a számítógép memóriájába, nélküle a gép - még ha fizikailag hibátlan is - működésképtelen.
Az operációs rendszer tölti be a számítógép működéséhez szükséges egyéb segéd- és vezérlőprogramokat, ily módon vezérli, összehangolja, ellenőrzi a programok működését. Az operációs rendszer általában semmilyen, a felhasználó számára közvetlenül hasznos feladatot (szövegszerkesztés, weblaptervezést stb.) nem végez, hanem lehetővé teszi az ilyen feladatokat ellátó, felhasználói programok futtatását.
Az operációs rendszer feladata az, hogy az ember és számítógép közötti kommunikációt biztosítsa, a számítógép erőforrásait sokoldalúan, gazdaságosan és a lehető legoptimálisabban kihasználja, illetve a számítógép működését ellenőrizze és vezérelje; kezelje a gép különböző perifériáit - monitor, winchester, nyomtató stb. - és végrehajtja a neki szóló parancsokat. Védi az adatokat és a különböző szoftvereket, kezeli a hibákat, illetve gondoskodik az erőforrások elosztásáról és ütemezéséről is. Kommunikál a felhasználóval. Feladatai közé tartozik többek között a memóriakezelés, az állománykezelés, a hardver leállásának kezelése.
Régebben a DOS volt a legelterjedtebb operációs rendszer, ma már a Windows, a MacOS és a Linux a legnépszerűbbek. Léteznek egészen specifikus rendszerek is, ilyen például a Novell, amit hálózati célokra terveztek és az Android, illetve az iOS is, ezeket mobil készülékekhez készítették.
Az operációs rendszereken belül egyébként több alkategória is van. Például a felhasználók száma alapján beszélhetünk egy-felhasználós és több-felhasználós rendszerekről is. Előbbi azt jelenti, hogy nincsenek korlátozva a hozzáférések, míg utóbbi esetben egy felhasználónévvel és jelszóval be kell jelentkezni.
Különbséget tehetünk az operációs rendszerek között aszerint is, hogy milyen a kezelőfelületük. Ez alapján léteznek karakteres változatok, amelyek esetében a műveleteket a billentyűzeten begépelt parancsokkal végzik el, és vannak grafikus operációs rendszerek is, ami azt jelenti, hogy ikonokra, menüpontokra kattintva lehet a parancsokat kiadni.
Az operációs rendszerek zavartalan üzemeléséhez szükség van rendszer közeli szoftverekre. Ezeknek két fő csoportja létezik, vannak a segédprogramok, mint például a vírusirtók vagy a tömörítőprogramok, és vannak az úgynevezett programfejlesztő szoftverek. Utóbbi kategóriába sorolandók a fejlesztői környezetek és a programozási nyelvek fordítóprogramjai.
A felhasználói vagy más néven alkalmazói szoftverek valamilyen felhasználói igényt elégítenek ki. Ezek a szoftverek lehetnek általános célú szoftverek, illetve egyedi célú szoftverek is (például egy, a cég igényei alapján fejlesztett számlázási program).
Általános célú felhasználói szoftverek:
Szöveg- és kiadványszerkesztők
A szövegkészítő programok között a grafikus környezetben az egyik legalapvetőbb a Jegyzettömb és a WordPad. Használatuk igen egyszerű, lehetőségeik azonban szűkösek, hiszen csak egyszerű szerkesztési funkciókra képesek. Igen elterjedt szövegszerkesztő a Microsoft Word, a LibreOffice Writer.
Adatbázis- és táblázatkezelők
A számítógépek egyik legfontosabb alkalmazási területe az adatbázis-kezelés, mivel a megoldani kívánt problémáink jelentős része nagy mennyiségű adat feldolgozását, illetve ezen adatok nyilvántartását, módosítását, csoportosítását igényli. Az ilyen adatállományok használatakor adatbázis-kezelő programra van szükségünk. Az adatbázis-kezelő rendszerek lehetőséget adnak arra, hogy egyedi struktúrákat és konkrét alkalmazásokat hozzunk létre. Ilyen programok például: Microsoft Access, vagy a kimondottan profiknak készített Oracle.
A pénzügyi, gazdasági táblázatok feldolgozásához táblázatkezelő programokat használunk. Az adatokat táblázatba foglaljuk és képletek, függvények segítségével újabb adatokat nyerhetünk. A táblázatok számítógépes feldolgozását több program is támogatja, amelyek közül az egyik legelterjedtebb a Microsoft Excel, a LibreOffice Calc.
Grafikai programok
A grafikai adatok feldolgozásához különböző képszerkesztő programokat használhatunk. Ezek lehetővé teszik a képek módosítását, animációk készítését. Ezek közé tartozik a Paint, az Adobe Photoshop és a CoreIDraw, vagy az ingyenes GIMP, az Inkscape.
Prezentációkészítő programok
A számítástechnikai eszközök bevetésével jelentősen megemelhetjük előadásaink bemutatóink színvonalát, célszerű az ilyen feladatokra szánt programok alkalmazása. Ilyen prezentáció-készítő program például a PowerPoint, vagy a LibreOffice Impress.
Tervezői rendszerek
A számítógépes tervezésre a rajzolóprogramok nyújtotta lehetőségek sok esetben már nem kielégítők. Ilyenkor egy speciális tervező rendszer beszerzése szükséges. Mivel a számítógéppel tervezhető tárgyak skálája - a nyomtatott áramköröktől az épületekig - igen széles lehet, ezért a tervező programok között is többfélét találunk. Az ilyen rendszereket összefoglaló néven CAD (Computer Aided Design) számítógéppel segített tervező programoknak nevezik.
Kommunikációs programok
Az adatátvitelhez olyan programok kellenek, amelyek megvalósítják a gépek közötti kommunikációt. Ezek lehetővé teszik a távoli számítógépeken tárolt adatok letöltését és megfelelő formátumú megjelenítését. A gépek kommunikációja ma már főleg az interneten keresztül történik, de lehetséges zártabb, kisebb kiterjedtségű összekapcsolt hálózatban.
A legelterjedtebb kommunikációs programok közi tartoznak a levelezőprogramok, chatprogramok és a böngészők. Ilyen alkalmazás például a levelezésre használható Outlook, Firefox Thunderbird, a csevegéshez a Skype, Messenger, Viber, illetve böngésző a Microsoft Edge, a FireFox, az Opera, a Safari vagy a Google Chrome.
Játékok
A számítógépekre készült programok jelentős része játék. Ezek közül az elterjedt és csupán az idő elütésére szolgáló, hatalmas mennyiségű program között szinte már mindenki találkozott valamelyikkel, hiszen a modern szórakozás egyik legtipikusabb példája a számítógépes játékprogram. Itt szinte bárki talál a saját ízlésének és igényének megfelelőt. A játékprogramok a következő nagyobb csoportokba sorolhatók: logikai, stratégiai, ügyességi és valós idejű akciójáték.
A szoftverek osztályozása licence alapján is történhet. A felhasználói jogok, vagyis a licence alapján az alábbi módon történhet a szoftverek csoportosítása:
Kereskedelmi szoftverek
A kereskedelmi szoftvereket a felhasználók pénzért vásárolják meg, és annyi példányszámban használhatják, amennyit a licence megenged.
Demó szoftverek
Ezek a szoftverek általában a kereskedelmi szoftverek bemutató verziói, amelyek jellemzően időkorlátosak vagy nem tartalmazzák a teljes funkcióskálát.
Shareware szoftverek
A shareware szoftvereket ingyenes be lehet szerezni, kifejezetten arra a célra hozták létre ezeket a programokat, hogy könnyen tovább lehessen küldeni őket. A program lebutított verziója ingyenesen kipróbálható, a teljes verzióért azonban fizetni kell.
Adware-ek
Az adware-ek reklámprogramok, céljuk pedig valamilyen termék, cég, szolgáltatás népszerűsítése. Gyakran spywareként jelennek meg.
Spyware-ek
A spyware-ek kémprogramok, amik törekednek arra, hogy minél tovább elrejtőzzenek és ez idő alatt károkat okozzanak a felhasználó számára.
Freeware szoftverek
Egy gyűjtőfogalom, amelynek égisze alá tartoznak a szabadon terjeszthető és felhasználható szoftverek. Jellemzően nem ismert a forráskódjuk és módosításokat sem lehet végezni bennük.
Nyílt forráskódú szoftverek
A nyílt forráskódú szoftverek esetében a forráskód bárki számára elérhető, így a szoftver szabadon módosítható, terjeszthető.
Abandonware-ek
Ezt a kifejezést azokra a szoftverekre használják, amelyek jogtulajdonosa nem fog jogérvényesítési igénnyel fellépni a jövőben.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szoftver
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/informatika/informatika/informatika-7-evfolyam/szabad-felhasznalasu-programok/szoftverek-csoportositasa-funkciojuk-szerint
https://zeroitlab.com/hu/blog/szoftverek-csoportositasa-melyik-szoftvertipust-mikor-hasznaljuk